English Español Français Deutsch Italiano Nederlands اللغة العربية 日本語 Türkçe 汉语/漢語 Ελληνικά Português Suomi Bokmål русский Svenska język Čeština Dansk română България íslenska 韓國語 Srpski jezik Hrvatski jezik magyar nyelv    

Backgammon játékszabályok
A backgammon egyszerü játék fontos stratégiai elemekkel. Nem kerül sok időbe megtanulni, habár bizonytalan helyzetek előadódhatnak benne, amik a játékszabályok körültekintő értelmezését igénylik. A játék időtartama rövid, ezért gyakran játszanak meccseket, például az elsőt öt pontért.

Röviden: a játékosok megpróbálják saját korongjaikkal lehagyni az ellenfelük korongjait. Ez körülményes, mert a korongok kezdetben szét vannak szórva a táblán, és az ellenfél korongjai kiüthetik, vagy akadályozhatják a mozgásukat.



A backgammon tábla mindkét felén egy-egy sávban tizenkét térköz van, amiket mezőknek neveznek és általában hosszúkás, váltakozó színü háromszögekként ábrázolnak (a színeknek nincs jelentőségük). A mezők 1-től 24-ig vannak számozva, a korongok mindig a magasabb sorszámú mezőkről az alacsonyabb sorszámú mezők irányában mozognak. A két játékos ellentétes irányban mozgatja a korongjait, tehát ami 1-es mező az egyik játékosnak, az 24-es a másiknak. Megjegyzendő, hogy a táblát vízszintes irányban meg lehet fordítani, úgyszintén a kezdő pozíciókat és a játék menetirányát is, de ez nem változtat a játék mechanikáján. A két irány egyaránt megszokott és a táblák úgy vannak kivitelezve, hogy bármelyik irányban lehessen játszani.


Valódi Backgammon, valódi pénz, valódi szórakozás

Az egytől hatig terjedő mezőket belső táblának nevezik. A játékos nem veheti le egyetlen korongját sem, amíg az összes korongja nincs a belső tábláján. A hetestől a tizenkettesig terjedő mezők az ú.n. külső táblán vannak, tizenháromtól tizennyolcig az ellenfél külső tábláján, és tizenkilenctől huszonnégyig az ellenfél belső tábláján.

A játék kezdetekor mindegyik játékos feldob egy kockát. Az indul elsőnek, aki nagyobb pontszámot dobott, felhasználva az ellenfél dobásának pontszámát is. Egyforma pontszám esetén megismétlik a dobást. Ezután amikor rájuk kerül a sor, a játékosok két kockával végeznek dobást.

Kockadobás után a játékosnak lehetőség szerint léptetnie kell a korongjait a kockákon kapott pontszámok szerint. A pontszámok bármely sorrendben felhasználhatók.

Amennyiben a játékosnak kockadobás után nincs szabályos lépési lehetősége, mert a mezőket, ahová léphetne, az ellenfél két vagy több korongja foglalja, akkor passzolnia kell. Egyébként meg kell lépnie lehetőség szerint mindkét pontszámot. Ha csak egy pontszámnak megfelelően tud szabályszerüen lépni, akkor elveszíti a második pontszám használati jogát (ha csak az egyik pontszámot tudja felhasználni, és nem mindkettőt, akkor a nagyobb pontszámot kell meglépnie).

Ha a játékos két egyforma pontszámot dob (duplát) akkor mindkét kockát kétszer kell hasznosítania. Például két 5-ös esetén négy korongot kell 5-5 mezővel előbbre léptetnie. Az előbbi esetben éppen úgy, mint duplánál egy korongot többször is lehet léptetni, ha a mozgások függetlenek egymástól.

Egy korong bármely olyan mezőre kerühet, amelyik üres vagy saját korongok vannak rajta. Úgyszintén rákerülhet egy olyan mezőre, amin az ellenfél egyetlen korongja van. Utóbbi esetben az ellenfél védetlen korongja kiütésre kerül és idólegesen a tábla közepére teszik (a sorompóba), vagyis a belső táblát és a külső mezőket megosztó vonalra. Egy saját korong nem kerülhet olyan mezőre, amit az ellenfél legalább két korongja foglal. Igy egy mezőn soha nem tartózkodnak egyszerre más-más játékos korongjai.

A sorompóban lévő korongok vissza kell kerüljenek a játékba az ellenfél belső táblájára. Kockadobáskor az 1-es pontszám a korongot a 24-es mezőre lépteti, a 2-es a 23-ra stb. Amíg egy játékosnak egy vagy több korongja van a sorompóban, addig nem léptethet egyetlen más korongot sem, csak miután a korongjai visszakerültek az ellenfél belső táblájára.

Amikor a játékos összes korongja a saját táblájára került, elkezdheti levenni őket. Kockadobáskor az 1-es pontszám arra használható, hogy levegyen egy korongot az 1-es mezejéről, a 2-es a 2-es mezejéről stb. Egy pontszám csak akkor használható korong levételére kisebb számú mezőről , ha nagyobb számú mezőn már nincs egy korong sem. Például a 4-es akkor használható korong levételére a 3-mas mezőről, ha a 4-es, 5-ős és 6-os mezón már nincs egy korong sem.

Ha egy korong kisebb számú mezőről volt levéve, mint a kocka pontszáma, akkor is a kocka teljes pontszámával kell beszámítani. Például tegyük fel, hogy a játékosnak egy korongja van a 2-es mezőn és két korongja az 1-es mezőn. Ha ilyenkor 1-2 -t dob, akkor a 2-es mezőről az 1-esre lépteti a korongját (az 1-es pontszámot felhasználva), majd leveszi a korongot (a 2-es pontszámot felhasználva). Nem köteles maximálisan kihasználni a 2-es pontszámot, hogy levegye a 2-es mezőn lévő korongot.

Ha egy játékosnak egyetlen korongját sem sikerült levennie a tábláról, amikor az ellenfele levette mind a 15 korongját, akkor gammont veszített, vagyis a közönséges veszteség kétszeresét. Ha a játékos egyetlen korongját sem vette le a tábláról és van még korongja a sorompóban és / vagy az ellenfele saját tábláján, amikor az ellenfele levette mind a 15 korongját, akkor backgammont veszített, ami egy közönséges veszteség háromszorosaként számít. Némely esetben külömbséget tesznek az ellenfél saját tábláján lévő korongok (háromszoros veszteség), illetve a sorompóban lévő korongok (négyszeres veszteség) között.